A szerves hulladék

Mi a komposzt? Földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti hatások mellett.

Miért fontos a komposztálás?
A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulladék mennyiségét, így az igen nagy költséggel épülő, de környezetünkre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartama megnő.
A komposztálással javíthatjuk kertünk talajminőségét és a növényi eredetű hulladékokat hasznosan juttathatjuk vissza a természet körforgásába. Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását. A komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevő családtag(ok) környezettudatos magatartásának fejlődését.

Miből készíthetünk komposztot?

– kaszálék, lomb, avar;
– ágnyesedék (max.: 5 cm vastag és 5 cm hosszú lehet);
– gyümölcs és zöldség maradék (pl. almacsutka, burgonyahéj);
– virágok, évelőnövények;
– kávézacc, teafű;
– tojáshéj (apróra törve);
– növényevő kisállatok ürüléke, természetes alapú alom;
– kis mennyiségben: apró csont, fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, haj.

Mi nem kerülhet a komposztba?

– építési törmelék;
– vegyszerrel kezelt faáru;
– húsmaradék, olaj;
– üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék.

Mi kell a komposztkészítéshez?

– Komposztláda: vásárolhatunk, vagy magunk készíthetünk komposztládát deszkából, illetve téglából. Nagyobb kert esetén (200-300 m2) célszerűbb komposztprizmát készíteni. Minimum 80 cm-es legyen egy-egy oldala!
– Metszőolló, esetleg aprítógép.
– Rosta szitáláshoz.
– Kerti föld a rétegezéshez, takaráshoz.
– „Zeolit" ásványi anyag, amely nedvszívó és szagtalanító (ajánlott).
– „Alginit" ásványi anyag, amelynek sok tápeleme hasznos a növények számára (ajánlott).

Hogyan készül a jó komposzt?

– Félárnyékos, sík területet válasszunk a komposztáláshoz!
– Friss hulladék hozzáadásakor előzetesen jól keverjük össze az előkészített zöldhulladékot!
– 20 cm-ként alkalmazzunk földréteget! Ezzel elkerülhetjük a komposzttest kiszáradását.
– Nedvesítsük be a komposzthalmot, hogy a mikroorganizmusoknak megfelelő életkörülményeket tudjunk biztosítani.
– Nem szárad ki a komposzt, ha folyamatosan esővízzel öntözzük, vagy kilyuggatott műanyag fóliával takarjuk le aszályosabb időszakban.
– Maximum 1 méter magasságig rétegezzük a komposztot!
– A lehullott falombot fűnyíróval is apríthatjuk.
– Nem rothad meg a komposztunk, ha átnedvesedés esetén átrakjuk, levegőztetjük és száraz levelet, fűrészport vagy homokot keverünk hozzá.
– Akkor a leggyorsabb a komposztálódás folyamata, ha minden egyes rétegben tápanyagban gazdag (pl. friss fűkaszálék, konyhai hulladék) és cellulózban bővelkedő (pl. fanyesedék, száraz lomb) hulladékot tudunk egymással összekeverni.

Mire használhatjuk a komposztot?

– Kertben kitűnő anyaga talajjavításhoz.
– Ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni a komposztot.
– Lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatunk komposztot.
– Zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha azok talaját 2-5 l/m3 mennyiségben beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.

Forrás: KVVM

A cikk első része itt olvasható.

2007.11.14.