A vegetáriánus étrend hatása a fiziológiás egészségre
Az ember egészségi állapotát befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabb a táplálkozás. A különböző vegetáriánus étrendek egyre népszerűbbek, mivel egyre többen ismerik fel a táplálkozás szerepét az egészségmegőrzésben, de sokan választják ezt a fajta étrendet etikai okokból is.
Ezenkívül az adott ország kultúrája is befolyásolja a táplálkozási szokásokat, például az Indiában létrejött vegetáriánus hagyomány a hindu kultúrából ered. A vegetáriánus étrendek abban különböznek egymástól, hogy csak a húst száműzik-e a táplálékok közül, vagy az összes állati eredetű élelmiszert – a tojást és a tejtermékeket – is: az adventisták például általában laktovegetáriánusok, tehát tejből készült ételeket fogyaszthatnak, csak húst és tojást nem.
Egy finn kutatócsoport nemrég az egyik szélsőséges típusú vegetáriánus étrendet és annak fiziológiás hatásait vizsgálta, az úgynevezett LF-diétát (living food, azaz élő étel), amelynek követői kizárólag nyers, növényi eredetű élelmiszereken élnek, csíráztatott magvakat, zöldségeket, gyümölcsöket, bogyókat, dióféléket és gabonaféléket esznek. Semmit nem főznek vagy sütnek meg, de néhány élelmiszert fermentálnak (ezek az erjesztett ételek sok laktobacilust tartalmaznak), továbbá nem fogyasztanak kávét, teát, alkoholt és konyhasót. Ez az étrend – amelyet Wigmore fejlesztett ki az USA-ban –, rendkívül gazdag élelmi rostokban, nem tartalmaz koleszterint, lipidjeit foként telítetlen zsírsavak alkotják és nagyon kevés nátriumot juttat be a szervezetbe. A növényekben, főleg a bogyókban és a növényi magvakból préselt italokban sok antioxidáns is található, például karotinoidok és flavonoidok, valamint C- és E-vitamin.
A széles körben elvégzett tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy az LF-étrenden élő populációban alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási aránya, mint a vegyes táplálkozásúak csoportjaiban, már csak azért is, mivel a növényi élelmiszerekkel táplálkozó emberek általában nem túlsúlyosak, és alacsonyabb a vérnyomásuk is. Ezenkívül a főként növényi élelmiszereket tartalmazó étrend csökkenti a székrekedés, a bélgyulladás, az epekő és a vakbélgyulladás kockázatát is. Egyes vizsgálatok szerint a vegetáriánusoknál kisebb százalékban fordulnak elő a rák különböző fajtái, a sok húst tartalmazó étrend a mell–, bél- és prosztatarák egyik rizikófaktoraként szerepel. A finn kutatócsoport olyan személyeket is bevont a tanulmányba, akiknél erős fájdalommal és gyulladással együtt járó, reumás ízületi gyulladás vagy kötőszöveti és izomfájdalom alakult ki, e betegek közül már többen előzetesen áttértek az LF-étrendre, mert másoktól hallották, hogy ez a diéta enyhítheti a tüneteiket. A vegetáriánus étrendre áttért, túlsúlyos emberek akkor is veszítenek súlyukból, ha ugyanannyi energiát visznek be naponta, mint a mindenevők, így a megfigyelésben részt vett reumás betegek is fogyni kezdtek, amikor megváltoztatták táplálkozási szokásaikat. A fogyáson kívül arról is beszámoltak, hogy amióta kizárólag növényi élelmiszereket esznek, csökkentek fájdalmaik, jobban alszanak, kevésbé duzzadtak az ízületeik és nem annyira merevek a végtagjaik, mint korábban. Az LF-diéta abbahagyása után ismét rosszabbodott az állapotuk.
A fermentált (erjesztett) nyers élelmiszerek sok laktobacilust tartalmaznak, ezt az új étrendre áttért személyek székletmintáiból is kimutatták. Ahogy megváltozott az étrend, megváltozott a bél mikroflórája, a lipidprofilok és a teljes anyagcsere: alacsonyabb lett a szérumkoleszterin-szint, a laktobacilusok hatására csökkent a káros baktériumok által termelt enzimek mennyisége, és a szérumzsírsavak telítettségi foka is sokkal alacsonyabb értéket mutatott, mint amilyet a vegyes táplálkozású embereknél mértek. Mivel a nyers növényi élelmiszerek csak növényi lipideket tartalmaznak, ezért az LF-étrenden élőknél radikálisan lecsökken az n-3 zsírsavak koncentrációja. A vizsgálat kimutatta, hogy a vegetáriánusoknál lényegesen kevesebb EPA és DHA zsírsav van a plazmalipidekben, mint a mindenevőknél, kisebb az n-3/n-6 zsírsavak aránya, és fokozottabb a trombociták tevékenysége in vitro. Azt is megfigyelték, hogy az LDL-lipidek kevésbé oxidálhatóak, javult a teljes antioxidánsstátus és megemelkedett az E-vitamin/koleszterin moláris arányszáma is. Az elfogyasztott növényi élelmiszerek magas rosttartalma miatt felgyorsul a bélműködés és nagyobb lesz a széklet mennyisége; valószínűleg mindkét jelenség hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb káros anyagcseretermék szívódjon fel a bélből.
A növényi rostokat a bélben élő baktériumok fitoösztrogénekké (lignánokká és izoflavonoidokká) alakítják át – ezek az összetett anyagok valószínűleg csökkentik a mell-, a vastagbél-, és a prosztatarák, valamint a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A vegetáriánus étrend hátrányai közé sorolható, hogy a csak növényi élelmiszerekkel táplált kisgyermekeknél B12-vitaminhiány léphet fel, de ez a kockázati tényező előfordulhat a vegetáriánus felnőtteknél is.
A vitaminhiány tüneteinek megjelenése több személyes paramétertől függ, például a vegetáriánus táplálkozás időtartamától, a szervezet B12-vitamin-készletének nagyságától és az enterohepatikus keringés hatékonyságától. Azt már más tanulmányokban is kimutatták, hogy a B12-vitaminhiány következtében megemelkedik a plazmahomocisztein-szint, az n–3 zsírsavak (EPA, DHA) alacsony koncentrációja miatt pedig fokozódik a trombociták felhalmozódása, s e két jelenség némiképp visszaveti a vegetáriánus étrend pozitív hatásait a kardiovaszkuláris egészség megőrzésében.
Minthogy a növényi táplálékkal D-vitaminból sem jut be elegendő a szervezetbe, emiatt kalciumhiány is felléphet. Az LF-étrenden élők tengeri moszatokat is fogyasztanak, amelyek vagy nagyon kevés, vagy sok jódot tartalmaznak, így egy részüknél alacsony, míg másoknál magas értéket mutat a vizeletkiválasztás során kiürült jód mennyisége. A tanulmány megállapításaiból levonható az a következtetés, hogy a vegetáriánus étrend hozzájárul a kardiovaszkuláris betegségek és a rák kockázatának csökkentéséhez, valamint a reumás megbetegedések tüneteinek enyhítéséhez. Az étrend hatására kialakuló esetleges hiányokat a vegetáriánusok kompenzálhatják, ha B12-vitamint, n–3 zsírsavakat, D-vitamint és kalciumot tartalmazó táplálékkiegészítőket szednek.
M. Manek
Forrás: Komplementer Medicina 2002/6 (69-70. oldal)
2008. január 9.