Vegetáriánus élet a szakember szemével   

Milyen is a vegetáriánus élet, mivel lehet helyettesíteni kedvenc húsos eledeleinket, mit eszik napról-napra egy vegetáriánus? Megkérdeztünk egy szakembert, aki ezekben a kérdésekben járatos. Tóth Gábor okleveles élelmiszeripari mérnök válaszolt kérdéseinkre.

K: Mit jelent az, ha valaki vegetáriánus?
Tóth Gábor: A vegetarianizmus főszabályként a húsmentes étrendet jelenti, de nem jelenti feltétlenül a teljesen növényi alapú étkezést. Ismert, hogy a lakto-ovo vegetáriánusok például tejet, tejterméket, tojást is esznek. Az állati termék teljes kizárása az ún. szigorú vegetáriánusokra (vegánokra) jellemző, amely a vegetariánusok egy szűkebb csoportja.

K: Kicsit másképpen megközelítve ugyanezt a kérdéskört, milyen jellegű ételeket eszik és milyet nem a vegetáriánus?
T. G.: A vegetáriánus részben hasonló típusú étel-féleségeket fogyaszt, mint a vegyes étrendűek, azzal a különbséggel, hogy a húst növényi fehérjével helyettesíti, (pl.: szója, búzahús, füstölt gabonakolbász, stb.).
Ezeknek az ételeknek az íze, jellege hasonló a hagyományoshoz, pl. paprikás krumpli, rakott kel, rántott tofu, hogy csak néhány példát említsek.) Van azonban számos olyan étel, ami inkább a reformtáplálkozást vallók étrendjében szerepel, sőt a vegetáriánusoknál szükség is van ezek tápanyag-kiegészítő hatására. (Pl.: főtt köles, barnarizs, tönköly, zab)

K: Van-e arról tudomása, hogy viszonyul az orvosi kar a vegetarianizmus kérdéséhez, ill. ez a vélemény mennyire egységes?
T. G.: Az orvosi kar a lakto-ovo vegetáriánus étrendi formát elfogadhatónak tartja, bizonyos feltételek mellett. A vegán étrendet elfogadhatatlannak ítélik. A hazai és külföldi (pl. tengerentúli, ázsiai) szakmai vélemények eltérőek, hiszen ezekben az országokban sokkal több tapasztalat van e tekintetben, mint Magyarországon. Emellett – köztudottan – a hagyományok és érdekek is szerepet kaphatnak a táplálkozási kultúra formálásában, és hatnak a szakmaiságra is.

K: Ön mióta vegetáriánus? Hogyan kezdődött ez a „viszony”, már a szülei is vegetáriánusok voltak, azaz beleszületett vagy átállt?
T. G.:  Én mintegy 10 éve vagyok vegetáriánus, az élelmiszeripari egyetem elvégzése idején álltam át a húsmentes étrendre. Szüleim nem vegetáriánusok.

K: Ön nős, az egész család vegetáriánus? 
T. G.:  Nős vagyok, mindannyian a vegetáriánus elvek szerint élünk és táplálkozunk, természetesen tudományos háttérrel.

K: Ön fiatal ember, élnek a szülei? Ha családi ebédre összejönnek, mondjuk Karácsonykor, nincs konfliktus az Önök életmódjából eredően?
T. G.:  Kezdetben természetesen volt köztünk némi nézeteltérés, bár ezt is pontosítani kell. Szüleimnek az a véleménye, felnőtt emberek vagyunk, cselekedjünk legjobb belátásunk szerint. A gyermekeink esetében azonban tiltakoztak, így hát némi vita után abba maradtunk, amíg a gyerekek egészségesek, addig ők ebbe belenyugodnak. Hál’ Istennek a nagyobbik, - ő már nagyfiú, óvódás – szépen fejlődik, egészséges, mint a makk, a kicsi még csecsemő, szopik, hetente 30 dekákat hízik, ami messze több mint az átlag súlynövekedés ebben a korban. Mellékesen jegyzem meg, feleségem – nemcsak a vegetáriánus életmód, hanem egyéb okból eredően – nem fogyaszt tejtermékeket, és a vegetáriánus étkezéssel bőves-bőven elegendő teje van.
Visszatérve a karácsonyi ebéd kérdéséhez: némi engedményt mi is teszünk, mert – bár húst nem eszünk -, de olyan ételeket ilyenkor elfogyasztunk, amiben például tejszín, vagy tejföl van. 

K: Ha négy kulcsmondatban meg kellene engem győznie a vegetáriánus életmód előnyeiről engem, vagy bárki mást, mit tartana legfontosabbnak? 
T. G.:  A táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek esélye nagyságrendekkel redukálódik.
A korábban emésztésre fordított energia egy része felszabadul, a méregtelenítés hatékonyabb, az alvásigény csökken.
A mentális teljesítőképesség javul, a szellemi állapot tisztább lesz.
A lelki státus javul, az idegrendszeri állapot stabilizálódik a vércukorszint-optimalizáció és a szabályozó anyagok nagyobb kínálata miatt.

K: Vannak-e hátrányai?
T. G.:  Természetesen lehetnek, kiegyensúlyozatlan bevitel esetén lehetnek hátrányai, de korántsem annyi, mint amennyi a köztudatban él. A hiányállapotok dominánsan az elmaradott országok népességére jellemzőek. A fejlettebb társadalmak vegetáriánusai általában nem szenvednek hiánytól, csak az előnyöket élvezik. Szélsőséges esetekben B12 hiány, vashiány, kalciumhiány, stb. alakulhat ki.

K: Ha valaki úgy dönt, hogy egyik hétről a másikra vegetáriánus életmódra áll át, hogyan reagál erre a szervezete, hogyan hat ez a testtömegre?
T. G.: Talán a leglényegesebb az a tény, hogy mérhető testtömeg csökkenés indul el. Persze előfordulhat, hogy a szervezet distresszként éli meg a változást, ami káros lehet a szervezetre. A fokozatosság ezért elsődleges szempont.

K: Mely betegségektől védettebb egy vegetáriánus és vannak-e betegségek, amelyekkel szemben éppen ebből eredően védtelenebbé válik az ember?
T. G.: A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vegetáriánusok védettebbek a szív- és érrendszeri betegségekkel, az emésztőszervi zavarokkal, az allergiával, a daganatokkal, a mozgásszervi betegségekkel, az elhízással, a kiválasztó szervi zavarokkal, az elsavasodás következményeivel szemben.
A védtelenség a hiányállapotokkal függhet össze. Ha nem kap elég kalóriát, fehérjét, ásványokat a szervezet, vagy túl sok az élelmi rost az étrendben, bél-irritációk, enzimműködési defektus, nyálkahártya gyulladások, hajhullás, körömberepedezés, immungyengülés állhat elő.

K: A növényi tápanyagok ugyanolyan hatékonysággal szívódnak fel a szervezetbe, mint az állati eredetűek? (pl: fehérje, vas, B-12 vitamin, D-vitamin, kalcium)
T. G.: A felszívódási hatékonyság eltérő lehet. A növényi vas elvileg rosszabb hatékonysággal szívódik fel, de a C-vitamin javítja a hatékonyságot. Az újabb eredmények szerint a növények rosttartalma kevésbé befolyásolja a felszívódást, és a növényi proteinek könnyebben emészthetőek. A felszívódás a párosításoktól is függ. A növényi alapanyagokhoz a szervezet alkalmazkodik, az enzimrendszer átalakul idővel. A D és B12 vitamin kiemelt figyelmet érdemel, kiegészítését adott esetben meg kell oldani.

K: Vannak-e a vegetarianizmusnak irányzatai, és ha igen melyek azok?
T. G.: Már a bevezetőben is volt szó erről, most nézzük kicsit részletesebben:
Lakto-vegetáriánus, aki a növényi táplálékok mellett különféle állatok tejét, vagy tejtermékeit is fogyasztja, de az állatok húsát semmiképpen
Ovo-vegetáriánus az az ember, aki lemond az állatok húsának fogyasztásáról, DE általában a különféle madarak, szárnyasok tojása még szerepel az étrendjén.
A lakto-ovo-vegetariánusok a tejet és/vagy tejtermékeket, valamint tojást is fogyasztó növényevő emberek.
A vegánok, - vagy más szóval következetes vegetáriánusok – szerint: „természetes étrendünket a növények alkotják”, azaz ők kizárólag növényi táplálékokon élnek.
Érdemes még szót ejteni a nyerskoszton élőkről, akik többségében (legalább 3/4 részben) friss, nem hőkezelt, növényi ételeket fogyasztanak. Szerintük az összes állat a természetben fellelhető formában fogyasztja táplálékát, mindenféle feldolgozás, sütés, főzés nélkül, nem véletlenül...
Végül vannak a gyümölcsevők, akik kizárólag gyümölcsöt fogyasztanak.

K: Lehet-e erre az életformára átállni, vagy csak beleszületni lehet?
T. G.: Könnyebben megszokja a szervezet az étrendet, ha a szülők a fogantatás előtt is így éltek. De természetesen az átállás is lehetséges. Az első generációs vegetáriánusoknak kell a legfokozatosabban és legtürelmesebben végezniük a váltást.

K: Talán kicsit profán a kérdés, de azért felteszem: hallott-e olyan esetet, hogy azok közül, akik átálltak a vegetáriánus életmódra, azokat sohasem csábította el a hús illata, látványa?
T. G.: A hús egy ideig hiányzik, csábítóan hat, egy idő után ténylegesen ellenérzéseket, averziót szül az emberben, sőt undort. Ennek nemcsak emocionális, lelkiismereti, hanem biokémiai oka is van. Gondoljunk bele, elvileg a gyermek nem szereti a húst, de ha „ráerőltetik” elfogadja, megszokja és megszereti. A vegetáriánus ember e gyermekkori „első” állapotra tér vissza.

K: Van-e olyan élethelyzet, (életszakasz, valamilyen betegség) amikor célszerű felhagyni ezzel az életformával?
T. G.: Súlyosabb allergiák, növényi rostok erős flatulencia (gázképződés) melletti bontása esetén lehet célszerű felhagyni vele. Ezzel szemben viszont gyakorlatilag szinte mindig javasolható, bármilyen betegség esetén a vegetarianizmus valamely formája, mint megoldás.

K: Létezik-e olyan eset, amikor valakinek – egészségügyi okokból - ellenjavallt a vegetáriánus életforma?
T. G.: Nem ismerek ilyet.

K: Mi a véleménye a gyermekkori vegetarianizmusról?
T. G.: Sokkal nagyobb gondosságot, figyelmet, óvatosságot igényel, hiszen a szülőknek tisztában kell lenniük azzal, milyen veszélyekkel fenyegethet valamilyen ásványi anyagnak a hiánya. A hiányállapotok lehetőségét ismerni kell.

K: Gyermekkorban sem hiányzik a szervezetnek a hús?
T. G.: A szervezetnek nem hiányzik, hiszen az egyszerűbb népek szinte mind vegetáriánusok. A gyermekek némileg lassabban fejlődnek fizikailag, de ez csak látszat. A lelki-szellemi fejlődés üteme gyorsabb, és a felnőttkori életminőség mérhetően jobb. A hús valószínűleg nem a testnek, hanem az ízlelő rendszerünknek hiányzik.

K: A vegetáriánus életmódba belefér a kávéfogyasztás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás?
T. G.: Természetesen nem fér bele, hiszen a vegetarianizmus egy nagyon tudatosan megélt – magas erkölcsi értékeket képviselő – életforma, és mint ilyen, nem merül ki abban, hogy követői nem esznek húst. Teljesen ellentmondásos volna az Ön által említett élvezeti szerekkel élni, annak ellenére, hogy a felsoroltak növényi alapanyagok.

K: Hogyan használják a fűszereket?
T. G.: Csak a nem irritáló fűszerek, illetve a gyógynövény-fűszerek használata ajánlott, (kakukkfű, rozmaring, borsikafű, stb.) Az erős fűszerezést sokszor éppen az állati termékek pörkanyagai, a káros szenvedélyek, és a felfokozott ízekhez való hozzászokás idézik elő. A vegetáriánus ember ízlelő rendszere mintegy megnyugszik, nem is igényli az intenzívebb ízeket. (Természetesen vannak kivételek a Távol-Keleten.)

K: Személy szerint Ön hogy ítéli meg a tej-, illetve a különböző tejtermékek szerepét?
T. G.: Kiegészítő jelleggel hasznosak lehetnek az étrendben a természetes tejek. Korunkban azonban „ipari” tejek kerülnek forgalomba, ill. a természetes tejekben is ma véleményem szerint már több a kockázat, mint a lehetséges előny. A tej sajnos ma már – számomra – kritikus területet képvisel.

K: Mi a helyzet a tartósítószerekkel?
T. G.: Meglátásunk szerint elkerülésük elsődleges fontosságú.

K: A nem vegetáriánus étrend forrása 20-40 %-ban állati eredetű alapanyag. Mennyire változatos étrendet lehet nap mint nap készíteni, ha ezzel az alapanyag-forrással nem számolunk?
T. G.: A növényi alapanyagok tárháza és palettája kimeríthetetlenül széles. A változatosság teljes mértékben fenntartható, egyoldalúság csak a fantázia- vagy recepthiány következménye lehet.

K: Anyagilag mi a helyzet a családi költségvetést illetően? Több, vagy kevesebb kosztpénz kell egy 4 tagú családnak havonta, ha vegetáriánus életmódot folytatnak?
T. G.: A rostban gazdag étrendből kisebb mennyiség kell, és mivel egyenletesebb lesz a vércukorszint, így az ún. nassolási kényszer is csökkenthető. A gazdaságosság alapja nem az, hogy sokkal olcsóbb a növényi alapanyag, mint az állati, hanem az, hogy ezekből kevesebbet, tudatosabban fogyasztunk.

Köszönjük, hogy segített megvilágítani az olvasók számára a vegetáriánus életmóddal kapcsolatos nyitott kérdéseket. 

OSYNA

Forrás: Mypin.hu