Termékteszt: Müzlik a Tudatos Vásárló nagyítója alatt
A Tudatos Vásárló nyitott szemmel jár a boltban, és összehasonlítja a termékeket egyéni szempontjai szerint. Most induló termékteszt sorozatunkban ehhez az összehasonlításhoz szeretnénk újabb mankót adni. Körülnézünk a boltokban, összehasonlítjuk az árakat, a termékek fogyasztóvédelmi, környezeti és – élelmiszerek esetében – táplálkozástani jellemzőit. Első tesztünkben a müzliket vettük nagyító alá.

Mi a müzli és mióta esszük?

A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, svájci dialektusban Müeslinek nevezik. A 19. század végéig a svájci parasztok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss vagy aszalt gyümölcsökből, friss tejből és dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel Bircher-Benner zürichi orvos, aminek köszönhetően a müzli meghódította a világot.

A Bircher-Benner-recept szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: 2 evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), 2 evőkanál tejszín vagy joghurt, 1 evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, 1 friss reszelt alma, 1 teáskanál citromlé, méz, barnacukor, melasz ízlés szerint és tej. Tápérték szempontjából ennek az összeállításnak 100 grammja 9,2 g fehérjét, 21 g zsírt és 46,4 g szénhidrátot tartalmaz. Teljes értékű fehérjekomplexumot jelent, gazdag kalciumban, továbbá A-, C-, D- és E-vitaminban.
Az elmúlt másfél évtized során hazánkban is polgárjogot nyert a müzli, talán túlzottan is. Mára az egészséges táplálkozás egyik szimbóluma lett. A GfK Hungária Piackutató Intézet nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérése szerint a müzlik és gabonapelyhek 1997 óta folyamatosan egyre kedveltebbé váltak a magyarok körében. Az egészséges táplálkozásban elengedhetetlennek tartott, rostanyagokban gazdag élelmiszer különösen a hölgyek, a fiatalok - 15-29 éves korosztály - és a felsőfokú végzettséggel bírók körében hódít. A felmérés szerint a nők 30%-a legalább hetente egyszer fogyaszt müzlit, gabonapelyhet, a férfiaknál ez az arány kevesebb mint 20 százalék. A kutatás nem különítette el a kétféle cereália, a müzli és a gabonapelyhek (corn flakes) fogyasztását, holott ezek az egészséges táplálkozás szempontjából korántsem ugyanolyan fontossággal és tulajdonságokkal bírnak.

Minden müzli, ami annak néz ki?

A Magyar Élelmiszerkönyv a müzliről nem rendelkezik, és nincs az élelmiszeripari szakirodalomban sem egységes állásfoglalás róla, így nehéz dolgunk van, ha szakszerű leírást szeretnénk adni róla: mi felel meg a müzli kritériumainak, és mi nem. Lelovics Zsuzsanna dietetikus szerint az ideális müzli természetes reggeli étel, amelynek célja, hogy energiát adjon a nap indításához és folyamatosan a délelőtt folyamán. Tápérték szempontjából azok a müzlik előnyösebbek, amelyek nem vagy csak csekély mértékben tartalmaznak hozzáadott cukrot, és nem magas a zsírtartalmuk.

A jó müzli finomítatlan gabonaalapjának, vitamindús gyümölcs-, olajosmag- és tejtartalmának köszönhetően kiváló hatású étel, hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a készen kapható - csábító csomagolású - müzlik összetétele már alig hasonlít az eredeti keverékéhez. A termékek jelentékeny hányada tartalmaz például csokoládét, amely előnytelenül befolyásolja - a dietetikus szerint - a müzli alkotórészeinek optimális 55:35:15 szénhidrát-, fehérje- és zsírhányadát (az eredeti Bircher müzli is nagyjából ezt az arányt tartja). Ennek ellenére az üzletek polcai roskadoznak a csokoládés, sőt, fehércsokoládés ínyencmüzliktől.

Ne tévesszen meg senkit az sem, hogy gyakran írják rá a müzlikre a varázs-szlogent, miszerint a terméket a legújabb kutatások eredményei alapján állították össze.

Felmerül a kérdés, hogy mi található meg a jó müzliben? A müzlik előnyösebb összetevői az alábbiak:

•gabonafélék: búza, árpa, zab, rozs, rizs, és ezek variációi, kukoricapehely (nem cukrozott változata!),
•magvak: dió, mogyoró, mandula, pisztácia, tökmag, lenmag, szezámmag, pekándió, fenyőmag,
•gyümölcsök: aszalt gyümölcsök (nem kandírozott!), mazsola, kókuszreszelék (ha természetes),
•megengedett édesítők: méz, gyümölcscukor.
(Gyümölcsök esetében sokszor látni a csomagoláson, hogy „liofilezett". Az idegen kifejezés egy cukormentes tartósítási eljárást jelöl, jelesül a fagyasztva szárítást.)

Nem való müzlibe a csokoládé, csokidarabkák, mesterséges édesítőszer, hozzáadott cukor, térfogatnövelő szer és más, mesterséges adalék.

Persze, az emberek általában szeretik az édes ízt. A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók müzliben is inkább a kifejezetten édes ízűt választják, így a gyártók is igyekeznek kiszolgálni ezt a törekvést, nem sokat törődve a müzli potenciálisan meglévő és igazolt egészségvédő hatásaival.

A természetazonos aromákkal ízesített termékek helyett célszerű a valódi gyümölccsel készült müzlit választani.

Hogyan fogyasszuk?

Az energiafelvétel mellett a müzli fontos funkciója a rost- és a folyadékbevitel. A folyadék mennyiségére nincs általános szabály, legjobb az egyéni ízlést követni. Akár a sűrű kását szeretjük, akár a levesesebben fogyaszthatót vagy a ropogósat, a folyadék ne maradjon el! Ha „ropogós" müzlit szeretnénk, akkor a folyadékot csak közvetlenül fogyasztás előtt adjuk hozzá. De ha étkezés előtt tíz perccel keverjük össze, és állni hagyjuk, akkor sokkal puhább lesz a gabonapelyhes müzli. A gabonaőrleményekből készült müzlialapot érdemes este beáztatni, hogy reggelre jól megpuhulhasson.

Felmerül a kérdés, hogy mennyi müzli fogyasztása egészséges? Jó-e, szabad-e minden nap müzlit enni? Dietetikus szakértőnk szerint nem tanácsos minden nap ezt reggelizni, a müzli csak egyik eleme legyen változatos étkezésünknek. Ugyanakkor számos lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy változatosan keverhessük mi magunk is otthon, az igényekhez alakítva. A tanács tehát: ha müzlit mindennap fogyasztunk, az ne ugyanaz legyen: váltogassuk az összetevőket, illetve egyszerre csak kis mennyiséget keverjünk magunknak, az összeállításában pedig legyünk kreatívak. Ha készen vásároljuk a müzlit, inkább kisebb kiszerelésűt válasszunk, és váltogassuk a márkát. Mivel magas az energiatartalma, naponta egyszer fogyasszunk belőle, egyszeri adagja 30 g.

Ami nem müzli
Elsősorban gyermekek körében hódít a Cornflakes és társai. A maguk közel ötven százalékos cukortartalmával az efféle „müzlik" nem tartoznak a naponta fogyasztandó élelmiszerek közé. Rostban szegények, ugyanakkor magas lehet a hozzáadott vitamintartalmuk.
Honnan tudjuk, hogy mit veszünk?

A tápértéktáblázat segít abban, hogy megállapíthassuk, az adott élelmiszer mennyiben és mivel járul hozzá az egészséges - vagy épp kevésbé egészséges - étkezésünkhöz. Lényeges, hogy a tápértékek feltüntetése Magyarországon nem kötelező, illetve amennyiben feltüntetik, az értékek a gyártó által megállapított adatok, nem kötelező azokat hivatalos szervnél bemérettetni, igazoltatni. Kivételt képeznek ez alól azok a termékek, amelyeken olyan feliratot, hirdetést vagy megjegyzést tüntet fel a gyártó, amely azt állítja, sugallja, vagy arra utal, hogy az adott élelmiszer különleges táplálkozási sajátságokkal rendelkezik. Ilyen utalás például az energiatartalomnak csökkentett mértéke, hogy bizonyos tápanyagokat tartalmaz (vagy nem tartalmaz), illetve csökkentett, vagy megnövelt mennyiségben tartalmaz. Ha tehát azt olvassuk egy müzlin, hogy „fedezi a napi C-vitamin-szükségletet", akkor a pontos C-vitamin-tartalomnak is szerepelnie kell a címkén.

Az általunk vizsgált müzlik közül kettőn egyáltalán nem szerepelt tápértéktáblázat, illetve nem volt magyar megfelelője, sőt, olyannal is találkoztunk, ahol a magyar és a külföldi tápértéktáblázat eltérő adatokat tartalmazott (Barnhouse biomüzli).

Mivel a müzlifogyasztás egyik legfontosabb célja a rostbevitel, a tápértékek között indokolt és kívánatos lenne a rosttartalom feltüntetése - véli dietetikus szakértőnk. A valóság azonban jelenleg silányabb képet fest: mindössze négy terméken tüntették fel a rosttartalmat.

Bio vagy nem bio?

Felmértük a biomüzli-kínálatot is: a Mammut bevásárlóközpontban lévő bioboltban illetve a Rotschild üzletben összesen négy különböző „bio" felirattal ellátott müzlit vásároltunk. Ahhoz, hogy Magyarországon egy termék biotermékként kerülhessen forgalomba, valamelyik magyar ellenőrző szervtől Hu-ÖKO-01 (Biokontroll Hungária Kht.) vagy HU-ÖKO-02 (Hungária Öko Garancia Kft.) biominősítést kell kapnia. A vizsgált müzlik közül mind az öt termék, amelynek csomagolása arra utalt, hogy biotermékről van szó, rendelkezett minősítéssel. Négy rendelkezett a megfelelő magyar biojelzéssel, egy terméken a német biojelzés szerepelt.

Gyakran - és sok esetben nem véletlenül - a terméket gyártó vagy forgalmazó cég nevében vagy a márkanévben szerepel a „bio" vagy „öko" kifejezés úgy, hogy a termék nem az. Ilyen esetekben indokolt a címke még alaposabb áttanulmányozása.

A biotermékekkel kapcsolatban tartja magát a nézet - legtöbbször jogosan - hogy azok ára többszöröse a normál termékekének. A müzlik esetében kellemes meglepetés ért bennünket. A bioboltban első ránézésre elsápadhat a vevő, hiszen itt nem találtunk 800 Ft alatti áron müzlit. A látszat azonban csal, ha a kilónkénti árat nézzük, amely a valódi összehasonlítás alapja, kiderül, hogy a biotermékek árban versenyképesek a többi müzlivel. Két biotermék is maga mögé utasította például mindhárom vizsgált Cerbona müzlit, amelyeknek magas ára mellett összetétele is sok kívánnivalót hagy maga után.

Környezeti szempontok

A legkézenfekvőbb környezetvédelmi szempont, amit minden termék esetében érdemes megvizsgálni, a csomagolás, hiszen ha kevesebb csomagolást viszünk haza, kevesebb hulladékot hagyunk magunk után. A müzlik nagyobb részét egyrétegű műanyagzacskóba csomagolták, azonban kilencet burkoltak kétrétegű csomagolásba: műanyagzacskó és külső papírdoboz. A papírdoboz teljesen felesleges második csomagolóréteg, felesleges hulladék.

Szintén fontos kérdés a származási hely. Minél távolabb esik a gyártás, termelés helye a fogyasztás helyétől, annál nagyobb a környezetterhelés, amíg a termék eljut a fogyasztóig. A vizsgált 28 müzli között három magyar gyártó termékei szerepeltek (több márkanév alatt), a müzlik fele pedig import termék. Ausztriától Svédországig sok országból importálunk müzlitermékeket, a legtöbbjük 500-1500 kilométert utazik, míg elér a magyar üzletek polcaira.

Török Katalin – Lelovics Zsuzsanna

Forrás: A teljes cikk a Tudatos Vásárló honlapján olvasható.