Élelmiszeripar: értünk vagy belőlünk?

2006. szeptember 5-én egy régi hagyomány indult útjára a Zöld-Kék Teaházban. Az Egészség-vár Alapítvány a korábbi Vegetáriánus Klub helyett ezentúl havonta Interaktív egészségvédő klub néven szervez programokat, amelyre elsősorban az egészséges életmód iránt érdeklődők jelentkezését várják.

Első meghívott vendégünk Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök volt, aki az „Élelmiszer ipar: értünk él vagy belőlünk, avagy: Hazug és nem hazug ételek” címmel tartott előadást. Vélhetően a hallgatóság többségében már az előadás előtt is sejlett a címben megfogalmazott kérdésre a válasz, de akiben nem, annak is egyértelművé vált a klubest végére.

Lássuk milyen érdekességeket tudhattunk meg a találkozó során!

Fogyasztói szabadság?

Az élelmiszeripari cégek közötti versenyben nem a termék minősége számít, így az alapanyag sokszor nagyon olcsó, de ezáltal nem megbízható forrásokból származik. A cél ezen felül az egyszerű, gyors és olcsó feldolgozás, minél több mesterséges anyag alkalmazása (pl. ízfokozók, stabilizátorok, stb.), hogy a termék értéktelensége (és sajnos egészségtelen volta) mellett mégis vonzó legyen a fogyasztó számára. Ráadásul elhitetik a vevővel, hogy ő választja meg mit vegyen. Valójában azonban a reklámokkal manipulálják a fogyasztó választását. Teszik ezt áltudományos kifejezések, szakszavak használatával (pl. probiotikus, élőflórás, omega-3 zsírsav, stb.), vagy neves személyiségeket nyernek meg a termékek reklámozására. A termékekben több esetben egészségtelen, és értéktelen dolgok vannak, szemben a reklámokban feltüntetett értékes dolgokkal szemben. Azonban a válogatás örömét megadják (a fogyasztó hasonló termékek közül választhat), ezzel is a választás látszatát keltik. A fogyasztó szabadsága „virtuális”, azt hiszi olcsón hozzájutott egy jó termékhez, valójában rossz, értéktelen, az egészségre káros élelmiszert vásárolt.

Az élelmiszer státusszimbólummá vált, az önellátásra való képesség jelzője. Ezen felül a táplálkozás ma már nem létfenntartásról szól, hanem élvezeti cikké váltak az élelmiszerek, az evés öröme felértékelődött. Régen azért ettek az emberek, hogy a szervezetük működéséhez szükséges tápanyagokat biztosítsák. Ez a megváltozott mentalitás jó alapot szolgáltat arra, hogy az élelmiszeripar irányítani, befolyásolni tudja a fogyasztói társadalmat. Cél a gyártási technológiákra, az élelmiszerek összetételére vonatkozó információk, a pénz és a hatalom szűk körben tartása a meggazdagodott körök érdekében. Ezt még megtámogatják az „érted dolgozom” marketing stratégiával, ami tovább erősíti a fogyasztóban, hogy minden az ő érdekében történik. A valóság azonban a rossz minőség elfedése, a jó minőség látszata, termék imázs kialakítása, amelyet termék akciókkal is ösztönöznek. Mindezekből látható, hogy az élelmiszeriparnak elsődlegesen nem az élelmiszerek egészségre való hatása, beltartalmi értéke és összetétele a fontos, hanem az eladható termék gyártása, amelyet kiemelkedő csomagolástechnikai megoldások, egyedi élvezeti érték, speciális íz- és aromaprofil (amelyet a háziasszony még a legnagyobb szeretettel készített ételnél sem tud elérni), valamint a pozitív termékimázs biztosít. Emellett rejtett célkitűzés az addikció, vagyis az egyes élelmiszerektől való függőség kialakítása, hogy a fogyasztó újra és újra megvásárolja megkedvelt terméket. Ezt támogató eljárások a hozzáadott cukor (még a sós ízű élelmiszerek esetében is), függőséget segítő kedvelt aromák (pl. vanília), ízfokozók, pörkanyagok, erős fűszerek, szerotoninszint (boldogság hormon) emelők (pl. csokoládékban lévő tripofán), alkaloidák (koffein, teobromin, teofillin) használata a termékek előállítása során. A felhasznált eredeti alapanyagok tökéletesek lennének, csak az eljárások, műveletek (pl. korpa és csíraeltávolítás, hőkezelés, pasztőrözés, sterilezés, szerves oldószeres kioldás, szárítás, lúgozás, savazás, sűrítés, besugárzás, stb.) során teljesen értéktelenné, és ezáltal egészségtelenné válnak.

És mit (t)ehetünk? 

Gábor az előadás végén elmondta, hogy nem célja az élelmiszeripar lejáratása, csak azt szeretné, ha az emberek elgondolkodnának, és valóban szabad választásuk legyen, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak. Szerencsére már egyre több olyan élelmiszeripari cég jelenik meg, amelyek valóban egészséges élelmiszereket készítenek. Így amikor bevásárolni indulunk mindig nézzük meg az áruk címkéjén lévő leírást. Ne sajnáljuk ezt a pár percet, ne feledjük, hogy ezzel megvédhetjük magunkat attól, hogy évek múlva sokkal több percet kelljen sorba állni az orvosnál, vagy a gyógyszertárban.

Isten Földanyát teremtette otthonunkul, aki minden földi jóval elhalmoz minket, keressük azokat az élelmiszereket, amelyek valóban az általa nyújtott kincsekből készülnek, és ezáltal ténylegesen egészségesek, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, éltető hatásúak.
Látogassunk el az egyre több helyen megjelenő bioboltokba, biopiacokra, ahol valóban egészséges alapanyagokból, magas beltartalmi értékkel rendelkező, és szívvel készült termékeket vásárolhatunk. Lehet, hogy drágábbak, mint a hipermarketek polcain lévő „olcsó és gazdaságos” termékek, de az utóbbiakkal elért megtakarítás csak átmeneti, mert később kénytelenek leszünk orvosra és gyógyszerre költeni, hogy egészségünket visszanyerhessük. Nem egyszerűbb, olcsóbb és gazdaságosabb, és örömtelibb, ha egészséges táplálkozással el sem jutunk odáig, hogy orvoshoz, vagy gyógyszerhez kelljen fordulni? Az evés nem csak az ízlelőbimbók ingerléséről szól, annál sokkal több: az élet és az egészség alapja. Ne az evés öröme, hanem az élet öröme legyen a fontos…

„Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.”

Lejegyezte: Tuboly Beatrix

2006.09.18.

Előző rész:
Élelmiszeripar: értünk él vagy belőlünk? - 1. rész