Hogyan legyünk elővigyázatosak?

Mindannyian tudjuk, hogy milyen érzés lázasan, megfázva feküdni. Senkinek sem az a legnagyobb vágya, hogy az MSD orvosi könyv „láz” szócikkelyét mutassa be a gyakorlatban. „A láz, a (szájban mért) testhőmérséklet 37,8 oC fölé emelkedése, a fertőzésekre és sérülésekre adott védekezési reakció. Az emelkedett testhőmérséklet segíti a védekezési mechanizmusokat, viszonylag kis kellemetlenséget okozva a betegnek. Testhőmérséklet ingadozó: reggel 6-kor a legalacsonyabb 37,2, és délután 4-6-ig a 37,7 a legmagasabb.” A szócikkben említett „kis kellemetlenségről” persze megoszlanak a vélemények, van aki, valóban könnyen túlteszi magát rajta, és van, aki mintha a pokol kínjait élné át.

Bővebben: Mit kell tudnunk az őszi-téli megfázásról?

Növényi zsiradékot szabad tenni a csokiba, de volt gyártó, aki disznózsírral próbálkozott. Magyarország a hamis csokoládék paradicsoma?

A magyar piac 16-18 százalékát a rossz minőségű, csokoládénak nem is minősíthető termékek teszik ki - állítja Horváth Imre, a Sweet Point Kft. ügyvezetője, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. Szerinte leginkább a táblás csokoládék, a pralinék és a szezonális figurák (mikulás, nyúl, csokitojás) piacán jelennek meg az igen ócska áruk. Ezek többsége import, bár a hazai előállítók kis része is gyárt álcsokoládét.

Bővebben: Disznózsír a csokoládéban

Miért ne inkább valami más? Annyi minden lehet az ember, oly sok minden közül választhat, formálhatja életét, sorsának alakulását... És akkor láss csodát, valami érthetetlen dolog felől határoz, bekorlátozza magát és úgy dönt, hogy ő húst azt aztán soha többet nem vesz a szájába. Érthetetlen.

Az meg még inkább felfoghatatlan, hogy élvezi ezt a korlátok közé szorított létét, és lassan már tojást sem hajlandó enni. És micsoda pimaszság, már a tejtermék sem kell neki, pedig aztán a sajtért igazán nem kell ledöfni egyetlen állatot sem. Ez az a pont, ahol aggódó anyukák,  a különcséget nehezen toleráló barátok felkiáltanak: de hát akkor mit eszel?

Bővebben: Miért pont vegetáriánus?

Az érelmeszesedési folyamat sebessége döntően a vérben lévő „rossz” koleszterin mennyiségétől függ. A hazai vizsgálatok szerint akkor indul meg az erek falában az érelmeszesedés első fázisát jelentő fehérje és lipoprotein lerakódás, ha a szérumkoleszterin szinten belül az ún. LDL változat (ezt nevezzük „rossz” koleszterinnek) emelkedett. Ezt nemcsak a koleszterintartalmú élelmiszerek (zsír, sajtok, szalámi, tejföl, tojás, stb), hanem a telített szénláncú zsírsavak és a szénhidrátok bevitele is növelheti. Az előbbiek az állati eredetű zsírokban találhatóak, így például a vaj, a sertészsír érkárosító hatását a koleszterin és telített zsírsavak együttes hatása eredményezi. A szénhidrátok között a nagymérvű cukor-, kenyér- és tésztafogyasztás említhető kockázati tényezőként.

Bővebben: Az elhíresült koleszterin-kérdés 2.