Életmód
Vegetáriánus
Kövess minket
Alapítvány
Bejelentkezés
Influenza járvány, vírus, ételmérgezés, depresszió, idegösszeomlás, kimerültség (stb.)… Ezeket a szavakat halljuk nap mint nap, azoktól akik már valamit „megkaptak”, s azoktól akik csak előre rettegnek hogy mit fognak megkapni.
A csokoládé
A csokoládé élettani hatásának megítélésekor nem maradhatnak ki a felsorolásból az E-számmal jelzett élelmiszer adalékanyagok sem. A gyártáskor adagolt megannyi vegyület (emulgeátor, állományjavító, ízesítőanyag, stb) hatásairól még keveset tudunk, a tudományos világ azonban egyetért abban, hogy mennyiségüket célszerű minimálisra csökkenteni az élelmiszerekben. A csokoládéban található adalékanyagok mindenesetre semmiképpen sem kedveznek a csokoládé hírnevének – legalábbis az egészségvédők között.
A búzafű nem gyógyszer. Semmilyen egészségre káros mellékhatása nincs! Mindenkire egy kicsit másképp hat. Hatóanyagai révén az egész szervezet működését pozitívan befolyásolja, a káros anyagokat lebontja a szervezetünkből. Igen intenzíven méregtelenít, 2-3 nappal a búzafű lé fogyasztása után erősebb szagú, zavaros és sűrűn előforduló vizeletre számíthatunk. Székletünk hígabb lesz, de nem kell egész napos hasmenéssel küszködni.
A tavasz a gyermekláncfüvet, a tyúkhúrt, a csalánt, a spárgát, a vizi zsázsát, a zöldhagymát, a hónapos retket, a sóskát adja. Szükség van ezekre, mivel a téli, nehéz étrend a leghelyesebb alkalmazás esetén is sok salakot képes lerakni. Minden étkezésnél figyelembe kell venni, hogy vagy csak savtartalmú (gyümölcs), vagy csak sótartalmú (zöldségfélék, főzelékek, burgonya, hüvelyesek, gombák) ételeket együnk. A harmadik ételféleség a semleges. Ide soroljuk a gabonaféléket, kivéve az élesztővel, tojással készült tésztát, az élesztővel készült kenyeret.
A hónap utolsó hetéig ugyanaz a táplálkozási mód irányadó, mint januárban, azonban az utolsó héten már a böjtös eledelek felé kell fordulni. Meg kell kezdeni a szervezet salakmentesítését, fel kell készülni a tavaszi nagyböjtre. A tápláló eledelek helyett mindinkább tisztító ételek kerüljenek előtérbe! Természetesen - mint általában is - az étrendváltozásnak ne mszabd egyik napról a másikra bekövetkeznie, hagyni kell átmeneti időket!
A tél hava. Rendszerint ilyenkor szigorodik az időjárás, beköszöntenek a kemény hidegek. Most van szükség igazán a melegítő kölesre, zabkására. Az idegrendszer számára valóságos felüdülést jelent az alma, körte, a mazsola, a füge vagy a jól tartósított szőlő.
Milyen lehet egy Karácsony? Didergős, sorbanállós, beigli illatú, várakozós, csüggedt, hófehér… és még sorolhatnánk. De van, amikor apró meglepetések érnek bennünket, vagy mások cselekedetei teszik felejthetetlenné az ünnepet. Olvassunk most néhány szívmelengető sort és történetet, egy nagy tapasztalattal bíró, sokat megélt asszonytól. Visszaemlékezései erőt adhatnak mindazoknak, akik ma hasonló helyzetben érzik magukat. Kata nagy erőt merített hitéből, talán máshogy nem is lehetett volna megélnie, túlélnie mindezt.
Hogy karácsonyozni nagy felhajtás, új porcelán étkészlet, gigantikus ajándékok, ékszerek csillogása nélkül is lehet? Talán van, aki ezt nehezen hiszi el. Talán nem könnyű a csillogást a szívekben, lelkekben, a szemekben keresni. A meghittséget, a közelséget nem egy tárgy, hanem mi, a család teremtjük meg saját magunknak. Erről, gyerekkori emlékeiről így ír Bokor Kata…
A karácsony legtöbbünknek a szeretetet jelenti. De vajon mi is a szeretet? És egyáltalán: hogyan lehet kifejezni? Csupán elegendő néhány kisebb-nagyobb ajándék, vagy inkább valami más, személyes dologra van szükség? Így karácsony környékén talán boldognak kellene lennünk attól, hogy az év egy napján rég nem látott rokonainktól csomagokat kapunk? Nekem valami hiányzik ebből a szeretetből. Hiányzik a melengető ölelése, a biztonságot adó közelsége, a jó szó, a meghitt kapcsolat…
Ünnep – ünnep, nem való ehhez a szép szóhoz ezt használni, kevés „ünnepelni” a szeretetet, ahogy kevés csupán néhány szóval hangoztatni… A szeretetet csodálatos érzés kell, hogy áthassa, oly érzés, melyet senki nem tud igazán kifejezni, megmagyarázni, pótolni. Ezt a csodálatos érzést a lelkünkben érezzük.
Miért is nevezték ki elődeink a Karácsonyt, a szeretet ünnepének? Mióta ünnepli a legtöbb ember ezt a napot? Híres, s ma is élő vallástörténészünk Gecse Gusztáv a Vallástörténeti kislexikon 1983-as kiadásában így írja: „karácsony: a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus születését, a második isteni személy megtestesülését ülik meg”.